Volt egy idő, amikor pszichológushoz kellett járnom. Tüneteim alakultak ki, egy fájdalmas szakítás után. Remegtem, szédültem, rosszul voltam. Rettenetes érzés volt, de szerencsére a terapeutám, aki szintén nő, hatalmas segítséget nyújtott. A fájdalomból kilábaltam, de valamiért a tüneteim nem múltak el. Akkor azt mondta, hogy valószínűleg ez a szakítás, csak az utolsó csepp volt, a már amúgy is majdnem teli poharamban. Hosszabb terápiát javasolt, majd egy ülésen azt mondta, azt javasolná, hogy menjek el önkéntesnek, mert ez hatásos. Azt is hozzátette, a legtöbb ember komolyan elkezdi értékelni az életét, mikor meglátja, hogy embermilliók hogyan élnek. Érdekelni kezdett a téma, és rákerestem szervezeteknek az interneten. Akkor találtam rá a CareFoundation oldalára. Elképesztő. Akkor megváltozott bennem valami. Azóta önkéntes vagyok, és ételt, nem használt ruhát, de még régi telefont is adományoztam. Itt érzem, hogy szükség van rám. (Smartphone donation)